Az esküvő fotósról.

Gyermekkoromban szüleim elmondása szerint rengeteget szemléltem a körülöttem lévő dolgokat.
Később amikor rátaláltam a fotográfiára úgy éreztem ez az, amivel mindig is foglalkozni szerettem volna. Számomra leginkább a jó fotók abból erednek, hogy megrendezetlenek, spontának, és van bennük valami plusz, amitől kicsit megállsz felettük és hosszabban nézed őket, mert nem szokványosak.  Esküvőkön, rendezvényeken, vagy egyéb megbízatásaimon, és a szabadidőmben is ezeket a képeket keresem, és örökítem meg.

Számomra a fotóriport jelenti azt a szabadságot és leginkább hozzám illő kifejezésmódot amivel az esküvőket megörökítem, és egy-egy pár történetét elmesélem. Ez a műfaj leginkább csendes jelenlétet, megfigyelést, és akár a másodperc törté része alatt történő dolgok precíz megörökítését jelenti.

Fekete fehér képeim nagyon fontos szerepet töltenek be munkáimban, hiszen ezekkel tudom leginkább letisztultan és művészien visszaadni, azokat a másodperceket egy-egy esküvőn, amikről úgy érzem, hogy a színek csak elvonnák a figyelmet esetleg arról ami megismételhetetlen.

Ha éppen nincs kezemben fényképezőgép leginkább túrázni, utazni szeretek.
Vannak dolgok, amik nagyon közel állnak hozzám, ilyenek az északi országok,Erdély és Szlovénia, a Leica fényképezőgépei, a papír poharas kávé, a skandináv design,és a lagom életstílus, a századfordulós épületek, és az Árpád kori templomok, a letisztult minimalista dolgok, a Volvo autók, és a medvék.